mendikáns
mendikáns [ë v. e] főnév -t, -ok, -a, (népies) mendikás (elavult)
1. Református kollégium kis diákja, a legátus kísérője, aki házról házra járva ünnepi köszöntőt mondott, és ezért kisebb pénzadományokat kapott; kis legátus. A mendikáns… a harangkötéllel vesződött odakünn a haranglábnál. (Mikszáth Kálmán) Mikor… tizenöt évvel később medikáns voltam Csekében, majdnem minden parasztházban megkérdezték, hogy nem a Móruzs Bálint fia vagyok-é, Csécséről? (Móricz Zsigmond)
2. (ritka) Dárdás (II. 3). Nappal az iskolát kellett sepernem, meg a nagy diákok csizmáit tisztítanom. Medikáns voltam. (Jókai Mór)
mendikánsi.
