menekülő
menekülő [e-e] melléknév és főnév -t, -je [e]
Olyan (ember, állat v. ezek csoportja), aki, amely menekül. A csata után menekülő katonák; az eső elől fedél alá menekülő kirándulók; a süllyedő hajóról menekülő patkányok ¬. A menekülőket utolérték. A menekülő gémek riadva csapkodnak, ha szól a puska. (Bársony István) Óh, minden gyászok, be értelek, Óh, minden Jövő, be féltelek… S hogy szánom menekülő fajtám. (Ady Endre) A lovasok körülvették a falut, hogy a menekülőket lelőjjék. (Móricz Zsigmond)
