mennyi
mennyi [e] névmás, kérdő és vonatkozó
I. kérdő (melléknévi)
1. <Mértékegység nevét nem tartalmazó kérdésben:> milyen mennyiségű, kiterjedésű, számú, tömegű? Mennyi idő van v. mennyi az idő?: hány óra (van)? Mennyi áramot fogyaszt? Mennyi zsírt teszel bele? Mennyi idő telt el azóta? Mennyi pénzed van? Mennyi pénzt akar ön letenni? (Mikszáth Kálmán)
2. Mennyi v. (nyomósítva) mennyi, de mennyi: <érzelmileg színezett mondatokban, csodálkozás, megdöbbenés, felháborodás, vágy kifejezésében fokozó, esetleg túlzó értelemben:> milyen sok! Mennyi ember! Mennyi pénz! Mennyi baj érte őket! Mennyi, de mennyi könnyet hullatott érte! S mennyi furcsa szépet kelle hallanom, Azt úgy elbeszélni oh dehogy tudom! (Czuczor Gergely) Mennyi mindent gondolt a szép eladó lyány! (Arany János) Mennyi minden van, Mennyi szép minden, Mennyi szent minden, És mind a másé. (Ady Endre) Mennyi jót | akartam én is és mennyi rossz | lett az eredmény. (Szabó Lőrinc)
II. kérdő (főnévi) -t, -je [e]
1. Mivel egyenlő értékű mennyiség, tömeg, szám? Mennyi fér a szekérre? Mennyit tud? Mennyit evett? Mennyit nőtt a gyerek tavaly óta? Mennyit kell még gyalogolni? || a. Milyen mennyiségű pénz v. érték? Mennyi az ára? Mennyibe kerül? Mennyiért adod? Mennyire tartod? Mennyit adtál érte? || b. (mennyiségtan) Melyik szám(mal meghatározható mennyiség)? Mennyi kétszer kettő? Mennyi a szögek összege? Mennyi 3-nak a 4. (negyedik) hatványa?
2. <Csodálkozás, sajnálkozás, felháborodás kifejezésében fokozó, esetleg túlzó értelemben:> milyen sok! Mennyiért nem adnám, ha… Mennyit vesződtem vele! Ezt mondotta Bence s ezenkivül mennyit! (Arany János) Simogatták, méregették: mennyit nőtt! hízott-e vagy fogyott? (Móricz Zsigmond)
III. vonatkozó (melléknévi és főnévi) (régies) Amennyi (I. 1, II. 1). Elsápadt, hogy annyi vér se maradt benne, Mennyi egy szúnyognak egyszer elég lenne. (Arany János) – || III [1] <A ki névmás után, általánosító értelmű közlésben, annak érzékeltetésére, hogy a vonatkozó mellékmondat tartalmát mindegyik személlyel kapcsolatban értjük.> Kinek mennyi pénze van, annyit költ. Tülekedve… rohanta meg a katonanép a hóba fagyott fecskecsapatot. Ki mennyit bírt, annyit szedett föl belőle. (Tömörkény István)
IV. határozóragos alakok (határozószó-szerűen)
1. Mennyiben: milyen mértékben v. fokban?; milyen tekintetben? Mennyiben fontos ez?
2. (kissé ritka) Mennyien: <a személyek száma helyett mintegy a tömegüket tudakolva:> (hozzávetőlegesen) hányan? Mennyien voltak a gyűlésen?
3. (inkább csak fokozó kérdésként, ill. felkiáltásként) (ritka) Mennyiszer: hányszor!, milyen sokszor! Oh, a gonosz csont! mennyiszer, s hogy rászedett ez engem. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
4. Mennyit: milyen nagyon sokszor v. soká! Mennyit könyörögtem neki hiába! Mennyit ültünk ott a váróteremben!
5. Mennyivel (középfokú melléknév v. határozószó, határozó mellett): a) (kérdésben:) milyen fokban?, milyen mértékben? Mennyivel jobb ez az előbbinél? b) <érzelmileg színezett mondatban, csodálkozás, megdöbbenés, felháborodás, vágy kifejezésében, fokozó, esetleg túlzó értelemben:> milyen sokkal!
Szóösszetétel(ek): akármennyi; amennyi; bármennyi; semennyi; valamennyi.
mennyiféle.
