menza
menza [ë v. e] főnév menzát, menzája
1. Diákok közös és rendsz. kedvezményes étkeztetéséről gondoskodó intézmény. Egyetemi menza.
2. Az a helyiség, ahol ilyen étkezés folyik. Beugrom a menzára, és jövök. Örökké attól a kidobástól szepegsz. Akkor is megélnénk… Járnánk a menzába enni és órákat adnánk. (Kaffka Margit) Hány óra?… Hat? | Már hat? Mentem a menzára. (Szabó Lőrinc)
3. (bizalmas) Az itt kapott étel, élelem. Milyen nálatok a menza?
Szóösszetétel(ek): diákmenza.
menzai; menzás.
