mesemondó
mesemondó melléknév és főnév
I. melléknév (ritka) Mesét, mesés elbeszélést előadó, elmondó <személy>. Mesemondó nagyapó.
II. főnév -t, -ja
1. Mesemondó személy. A mesemondó mesélni kezdett a gyermekeknek. A jó gyűjtő mindenek felett egy tökéletes mesemondó képességeivel legyen felruházva. (Arany János) Minálunk olyan csönd volt, amilyen csak egy kirgiz jurtában [= bőrből készült sátorban] lehet, mikor az egész sátoralja gyerek körülüli a mesemondót. (Móra Ferenc)
2. (ritka, választékos) Élénk cselekményű, gazdag meseszövésű elbeszéléseket, regényeket író személy. Jókai, a magyar nép legkedveltebb mesemondója. Minden jóravaló mesemondó azon kezdi, amin a passzust kiállító írnok, megírja hőseinek milyen az orra, szeme. (Mikszáth Kálmán)
mesemondói.
