micsodás
micsodás névmás, kérdő, vonatkozó és általános (melléknévi) (főleg állítmányként)
I. kérdő
1. (népies, régies) Miféle. Loptam loptam egy tojást – Add, hadd lássam micsodást. (Vörösmarty Mihály) Az ember egészen más ember, ha tudja, hogy miféle, micsodás ebéd vár reá otthon. (Krúdy Gyula)
2. (népies) Mivel szennyezett, bemocskolt? Micsodás a kezed, te gyerek?
II. vonatkozó (kötőszóként) (elavult) Amilyen, amiféle.
III. általános (népies, régies) <Olyan mondatban, amelyben még egy v. több határozatlan v. vonatkozó névmás van, általánosító ért-ben, némi vonatkozó árnyalattal.> Ki micsodás: az egyik ilyen, a másik olyan; melyik milyen. Egy ló ötven, száz, százötven dénár, ki micsodás. (Jókai Mór) Hogy az a nagyobb formájú kenyér?… – Ki micsodás lelkem. (Tolnai Lajos) Ezenfölül még kell bútorzat is. Kinek micsodás. (Tömörkény István)
