mihamar
mihamar határozószó -abb v. -ább
1. (régies, irodalmi nyelvben) Csakhamar, hamarosan. Uramat, az elsőt, mihamar elvesztém. (Arany János) A lovat bekötötte Ancsurka mihamar. (Mikszáth Kálmán)
2. (kissé irodalmi nyelvben) Mihamarabb, mihamarább: mielőbb; minél gyorsabban. A hatosztályú vagy a jövőben remélhetőleg mihamarább felállítandó nyolcosztályú népiskola nem a falusi lakosság gondolata, találmánya és követelése. (Móricz Zsigmond)
