mindvégig
mindvégig határozószó, általános (választékos)
1. A szóban forgó cselekvés, folyamat, történés teljes befejezéséig; végig (2, 2b). Mindvégig ott maradtam a bálban. Mindvégig kitart a küzdelemben. Nem szállt be hozzájuk új utas, s így valószínűleg… ezzel az asszonnyal… utazik mindvégig. (Kosztolányi Dezső) Pthrügyön is mindvégig betegesnek kellett lennem. Erre már nem emlékszem, csak visszakövetkeztetek. (Móricz Zsigmond)
2. A szóban forgó vonal v. tér határáig; végig. Az utat mindvégig nyárfák szegélyezik. A gyújtózsineg… az árokban húzódott… Olajos vászonnal, lapos kövekkel födték be mindvégig. (Gárdonyi Géza)
