mocsok
mocsok főnév mocskot, mocska
1. Szennyező, piszkos, tapadó anyag, szennyes, sűrű nedv. Töröld le azt a mocskot a cipődről. Háború van, látod, s utána rom, mocsok | marad csak. (Radnóti Miklós) || a. (ritka) Pipamocsok. Megtisztította pipáját a mocsoktól.
2. (ritka) Piszkos folt; szennyfolt. Mocsok esett lepedőmön, Ki kell a szennyfoltot vennem! (Arany János)
3. (átvitt értelemben, választékos) Vmely aljas, gyalázatos tett által vkinek a becsületén v. jellemén ejtett folt v. csorba; gyalázat. Mocsok tapad a nevéhez. Nem tűr mocskot a becsületén. Örvendj becsületem! lemosta mocskod | a vér-keresztség. (Katona József)
4. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vkinek a becsületét sértő, gyalázó beszéd, megnyilatkozás. [Lúdas Matyira] Jó anyja eléggé Zsémbelt …, de akár a száraz falra marokkal Borsót hintett volna, szitok, mocsok … Annyit tett Matyinak. (Fazekas Mihály) Nem tűrhetém tovább sehogy: kitörtem, elborítám Szitokkal és mocsokkal. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
5. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben, bizalmas) Hitvány, becstelen <személy>. Mocsok ember.
Szóösszetétel(ek): pipamocsok.
