móka
móka főnév mókát, mókája (kissé bizalmas)
1. Játékos, tréfás beszéd; tréfa, bohóság. Csak móka, amit mond, nem kell komolyan venni. Tréfa, móka, ötlet van a darabban, de ezek a legkevésbé se válogatottak. (Ambrus Zoltán) A napok oly komoran múlnak itten, holott beosonhatna egy kis móka, egy kis tréfa is. (Gelléri Andor Endre) || a. Játékos, rendsz. sajátos ügyességen alapuló, nevettető hatású kisebb mutatvány, fogás v. fortély; trükk. Mókát csinál; mókákat mutat be. Sokféle mókát tud. Sokat nevettek a bohócok mókáin. || b. Mókából: tréfás szándékból, nem komolyan. Csak mókából mondta, tette.
2. (átvitt értelemben, ritka, rosszalló) Vmely bosszantó, kellemetlen v. unalmas cselekmény, kül. előírt üres formaság. Mikor lesz már vége ennek a mókának? Miért kell ezt a mókát végigcsinálni?
3. (tájszó) Tréfás, bolondozó ember. Nagy móka volt a koma.
