mór
mór főnév és melléknév
I. főnév -t, -ok, -ja A mórok: a) (történettudomány) <az ókorban> Észak-Afrika berber őslakói; b) (történettudomány) Spanyolországot a VIII. században meghódító és ott a középkor végéig uralkodó arabok; szaracénok. A spanyolok évszázadokon át küzdöttek a mórok ellen. Hölgyek és leventék, szerelmek, kalandok, S harc az én tárgyaim, mikről danolandok; Akkoriból, hogy a mórok özön hada | Tengeren átkelvén Frankhonra támada. (Arany János–Ariosto-fordítás); c) <az észak-afrikai mohamedán országokban, kül. Marokkó lakosságában> az a réteg, amely a hódító araboknak a bennszülött őslakossággal való keveredéséből eredt. || a. E néphez tartozó személy, főleg férfi. A velencei mór.
II. melléknév
1. A mórok közé tartozó <személy, csoport>, rájuk jellemző <dolog>. Mór férfi, sereg, viselet.
2. A mórok történeti élete folyamán létrehozott. Mór építészet, stílus.
Szólás(ok): a mór megtette kötelességét, a mór mehet: miután valaki teljesítette megbízatását, érdemeinek méltánylása nélkül félreállítják, nem törődnek tovább vele.
