motivál
motivál tárgyas ige -t, -jon
1. (választékos) <Rendsz. vmely (szép)irodalmi műben> okokkal, érvekkel támogat vmit, vminek a motívumait (1) kifejti; megokol. Az író nem motiválja eléggé, miért kellett hősének öngyilkosságot elkövetnie. Ezen bíráló arra … intett, hogyha regényemben valami rendkívülit fölveszek, azt motiváljam. (Eötvös József)
2. (sajtónyelvi, választékos) Igazol (3, 3a). Tettét semmi sem motiválja.
3. (művészettörténet, zene) Vmely motívumot (2) formálásra v. színezésre, ill. kifejező eszközül alkalmaz. Mondanivalóját népzenei elemekkel motiválta.
motiválás; motiválható; motiváló; motivált.
