müezzin
müezzin [e v. ë] főnév -t, -ek, -je [ë, e] (vallásügy)
Mohamedán egyházi személy, aki a híveket a minaretről kiáltva imára szólítja. Délben már a tornyok ablakából énekelhették a müezzinek hosszú vontatott üvöltéssel: Alláhu ákbár! [=Allah nagy!] (Gárdonyi Géza) A Lim túlsó oldalán … a müezzin kiabált az ő idegen istenéhez. (Tömörkény István)
