munkabér
munkabér főnév (közgazdaságtan)
<A szocialista gazdaságban> a társadalom által termelt javaknak az a része, amely a dolgozóknak, végzett munkájuk mennyisége és minősége arányában, közvetlen személyi felhasználásra jut. Kikötött, megállapított, (kollektív) szerződés szerinti munkabér; alacsony, magas munkabér; ipari, mezőgazdasági, természetbeni munkabér; a munkabér kifizetése, védelme; a munkabérek megállapítása, módosítása, rendezése, rögzítése, számfejtése; a munkabér csökken, emelkedik, esik; munkabért fizet, kap, kiköt, megfizet, meghatároz, szabályoz. || a. <A kapitalista gazdaságban> a munkaerő ára, a munkaerő értéke pénzben kifejezve; az a megállapított pénzösszeg, amelyet a munkás a tőkéstől munkájáért kap. Munkabéréből ruhát akart venni. A munkabér, a munkaerő ára, | cincog zsebünkben, úgy megyünk haza. (József Attila)
Szóösszetétel(ek): munkabérátlag; munkabér-emelés; munkabérhatár; munkabér-követelés; munkabér-megállapítás; munkabér-megállapító; munkabér-politika; munkabér-szerződés; munkabértöbblet; munkabérviszony.
munkabéres; munkabérű.
