mutogat
mutogat ige -tam, -ott, ..asson
1. tárgyas Azzal van elfoglalva, ill. az a szokása, hogy <egy v. több személyt, állatot, dolgot> ismételten v. egymás után megmutat (vkinek). Mutogatja újszülött gyermekét. Ezt a levelet ugyan nem fogja mutogatni! Képeket mutogat. Sebeit mutogatja. Ott mutogatják Tihanyban I. Endre király szemfedőjének rongyait. (Eötvös Károly) Báthory úr kinyitotta a szekrényeket. Mutogatta az asszony fehérneműit, melyek kimosva, mintegy érintetlenül álltak ott. (Kosztolányi Dezső)
2. tárgyas Sokszor v. feltűnően, gyak. a jó ízléssel, ill. az illendőséggel mit sem törődve látni enged vmit, vkit. [A leány] néha nevetett is, de csak úgy félszájjal, hogy a foga ne látszassék, mert a fogat nem illik mutogatni. (Mikszáth Kálmán) Szégyenlem magam minden áldott este trikóban mutogatni. (Krúdy Gyula)
3. tárgyas (ritka) <Eladó lányt> ismételten társaságba, szórakozóhelyekre visz. A leány tizennyolc éves … kezdik mutogatni. (Gárdonyi Géza)
4. tárgyatlan Mutatóujjával, kezével v. vmely hosszúkás tárggyal ismételten mutat vhova, vkire, vmire. → Ujjal mutogatnak rá. Kézzel-lábbal mutogatott, hogy figyelmeztessen a veszélyre. Viselkedjél rendesen, ne mutogass jobbra-balra! A legkisebb árva Mutogat örömmel A szép új ruhára. (Arany János) Igyekezett ki-ki halkabban beszélni s nem mutogatni a Névtelen Vár felé. (Jókai Mór)
Igekötős igék: átmutogat; bemutogat; felmutogat; félremutogat; hátramutogat; idemutogat; kimutogat; lemutogat; megmutogat; odamutogat; rámutogat; túlmutogat; végigmutogat; visszamutogat.
mutogatás; mutogatható; mutogató; mutogatott.
