műtős
műtős melléknév és főnév (orvostudomány)
I. melléknév A műtőben orvosi v. az orvos mellett kisegítő szolgálatot végző <személy>. Műtős nővér, orvos.
II. főnév -t, -ök, -e [e] Az a személy, ápoló, aki a műtőben az orvos és a műtősnő mellett kisegítő szolgálatot végez. A beteget a műtős fektette a műtőasztalra.
műtősi; műtősködik; műtősség.
