műveletlen
műveletlen [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e] (régies) míveletlen
1. (gyak. rosszalló) Műveltség (2) nélküli; nem művelt (1–2), kül. a tudományokban, művészetekben járatlan <személy>. Micsoda műveletlen ember! Az apja … műveletlen kisvárosi polgár, dehát apja. (Gárdonyi Géza) Nagyon kedves, derék nők voltak … Habár … majdnem műveletlen nőknek merném őket nevezni. (Krúdy Gyula)
2. (rosszalló) Modortalan, neveletlen, durva <személy>. Műveletlen fráter.
3. (rosszalló) Műveletlen (1, 2) emberre, csoportra jellemző, hozzá tartozó, vele kapcsolatos. Műveletlen beszéd, viselkedés.
4. A civilizációnak vmely fokán állóknál földrajzi, társadalmi és gazdasági körülményei miatt elmaradottabb, fejletlenebb. Műveletlen törzs.
5. Olyan <föld>, amely nincs művelés alatt; amelyet nem művelnek. Műveletlen területek nálunk már nemigen akadnak. Kié uram az a sok műveletlen föld, amerre jöttünk? (Gárdonyi Géza)
