nádpálca
nádpálca főnév
Bambusznádból v. spanyolnádból vágott hajlékony pálca; régebben kedvelt sétabot volt, v. testi büntetésre, verésre használták. Az orvos mindennap kilátogat a fővárosból … Naponkint odateszi az ajtóba nagygombú nádpálcáját. (Jókai Mór) Csönd legyen – csattant föl a tanító, s a nádpálcával az asztalra vágott. (Kosztolányi Dezső) || a. Ilyen pálcával adott ütleg, verés. Fél a nádpálcától. Szívesebben kiállanám én … azt a nádpálcát, mint amit mi most látni fogunk. (Vas Gereben)
nádpálcás; nádpálcáz.
