nagyagy
nagyagy [gy-a] főnév (bonctan)
Az ember és a fejlettebb állatok agyvelejének két féltekére oszló része, amely a magasabb rendű idegtevékenységek központja.
Az emberi agyvelő legnagyobb tömegű része a nagyagy. A nagyagy ködbe borult, a kisagyban a mozgást szabályozó központ megbénult. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): nagyagykéreg; nagyagyvelő.
nagyagyi.
