nagyság
nagyság főnév -ot, -a
Általában a nagy (kül. I. 1–9) melléknévvel kifejezett tulajdonság, sajátság.
1. (főként 3. személyű birtokos személyraggal) (Nagy) kiterjedés, terjedelem, térfogat, méret, arány. Az asztal, a betű, a birtok, az edény, a Föld, a kabát, a kert, a könyv, a szoba, a tér nagysága; kezének, lábának nagysága. A szoba, nagysága miatt, nehezen fűthető. A csomag nagysága feltűnt mindenkinek. Itt jön ő teljes nagyságában. A kertben nagyságához képest kevés gyümölcsfa van. Megméri a felület nagyságát. Nincs megelégedve a ruha nagyságával. Mindenfelől… ugrált a golyó, s nagyságra a görögdinnye és dió között váltakozott. (Gárdonyi Géza) || a. Magasság (1). A fa, a hegy, a torony nagysága. || b. Mélység (1), ill. vastagság (1). A hó, a víz nagysága. || c. Hosszúság (1, 5). A kitérő, a távolság, az út nagysága; lépéseinek nagysága; az idő nagysága.
2. Mérhető, megszámlálható, összegszerű mennyiség. Összemérhető nagyságok; végtelenül kicsi nagyság; vmely érték, szám nagysága; a bevétel, a jövedelem, a költségek nagysága; a sereg, a tömeg, a zsákmány nagysága. Fizetésének nagysága aránytalan. || a. Vminek a mértéke, aránya. A győzelem, a kár, a részesedés nagysága. || b. (átvitt értelemben) Vmely természeti, testi v. lelki folyamatnak, jelenségnek erős megnyilvánulása, nagy foka, jelentős mértéke. A hideg, a meleg, a szél, a vihar, a zaj nagysága; a baj, a fájdalom, a nyomor nagysága; a lelkesedés, a meglepetés nagysága. A veszély nagysága megdöbbentette. A nép harsogó kiáltásban adá tudtul öröme nagyságát. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben) Fontosság, jelentőség. Az esemény, a feladat, a munka nagysága. Szerepének nagyságát alig tudta felfogni. Tudtuk már rég, minden hiába, rák | marcangol… | Tudtuk, hogy meghalsz, tudtuk s mégis oly | árván maradtunk most a Művel itt. | Nagysága példa. És magasság. (Radnóti Miklós)
4. (átvitt értelemben) Kiemelkedő érdem, kimagasló tehetség, kiválóság, ill. az általa elért megbecsülés, rang. Lelki, szellemi nagyság; Napóleon hadvezéri nagysága; Ady költői nagysága; (ez) a nagyság átka ←. Így múlik el … minden tündér nagyságnak Veszendő dicsősége! . (Berzsenyi Dániel) Oh Bem, vitéz vezérem, Dicső tábornokom! | Lelked nagyságát könnyes Szemekkel bámulom. (Petőfi Sándor) Itt e művel… megleltem az utat Mely a valódi nagysághoz vezet. (Madách Imre) || a. (átvitt értelemben) Fontos szerepet betöltő, híres, kiváló, kimagasló személyiség. Bukott nagyság; → felfújt nagyság; jövendő, közéleti, levitézlett, országos nagyság. Mind a kettő pártfogoltja egy-egy politikai nagyságnak. (Tolnai Lajos) Ott élt csendesen, elhagyottan, mint ahogy a bukott nagyságok szoktak … (Mikszáth Kálmán)
5. (birtokos személyraggal) (átvitt értelemben, 1945 előtt) <Nagyságos című (régies) főrangú, előkelő személy megszólítása, ill. megnevezése.> Nagyságod!; nagyságtok! Megkaptam nagyságod levelét.
Szóösszetétel(ek): 1. nagyságeszmény; 2. életnagyság.
nagyságú.
