napszámos
napszámos főnév -t, -ok, -a
Napszámért [2] dolgozó, rendsz. nem szakképzett munkás. A napszámos, napszámosné Tuskót fürészel és hasít. (Petőfi Sándor) Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhelyben. (Móricz Zsigmond) Romlott fényt hány a korcsma szája… | benn fuldokolva leng a lámpa, | napszámos virraszt egymaga. (József Attila) || a. (átvitt értelemben, választékos) A nemzet napszámosai: a) <a régi világban, kül. a XIX. század első felében> a nemzeti művelődést szolgáló, nagy nyomorban élő színészek. A színigazgató … esernyőt tartott kezében, melyet ilyen derűs napokon is magával hordott, … talán hogy azt a vándorbotot jelképezze, melyet a nemzet napszámosai… . cipelnek bolyongásukban az országutakon. (Kosztolányi Dezső); b) <a felszabadulás előtti időkben> a kis fizetésű tanítók.
Szóösszetétel(ek): napszámoscsalád; napszámosember; napszámosforma; napszámoslakás; napszámosmunka.
napszámosi; napszámoskodik; napszámosság.
