nekiiramodik
nekiiramodik tárgyatlan ige
1. <Vmely cél felé v. irányában> gyorsan hirtelen, nagy lendülettel futni kezd. Nekiiramodik vminek; nekiiramodik az erdőnek a mezőnek. Nekiiramodott szilaj szökésekkel a harmatos pázsitnak. (Jókai Mór)
2. <Eddigi lassúbb mozgása után> hirtelen gyors iramba kezd. Ugyancsak nekiiramodott! Nekiiramodva meg sem állt, amíg… [Lovak] néha veszettül nekiiramodnak. (Arany János) Egy-egy süldő nyulacska, oh! hogy nekiiramodott … (Tolnai Lajos)
nekiiramodás; nekiiramodó; nekiiramodott.
