népiesség
népiesség főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. A népies melléknévvel kifejezett tulajdonság, jelleg. Friss, üde népiesség; hamisítatlan népiesség. [A néplapban] a versek a népiességig egyszerűek legyenek. (Arany János)
2. Művészeti irány(zat), amely tárgyválasztásában, formájában és hangjában népi (1), s mondanivalójában a nép (3) érdekeit szolgálja. Petőfi népiessége. Műveit keresetlen népiesség jellemzi.
3. (irodalomtudomány) A népieseknek (II. 1) és a népi íróknak ilyen irodalmi és politikai irányzata.
népiességi; népiességű.
