népkonyha
népkonyha, főnév (1945 előtt)
<Kizsákmányoló társadalmi rendszerben> a városi lakosság inséges, munkanélküli tagjait silány minőségű ingyen ebéddel ellátó társadalmi v. közületi intézmény, ill. ennek helyisége. A főváros népkonyhákat tartott fenn. A népkonyhára járt. Ebédet a népkonyháról hozott. [Rangos koldús.] Fanyalogva mondod: „Itt van, | – Nem telik sok – pár tizes” | Te örűlsz, hogy igy kiszurtad (Ami nem volt) a szemét: Ő örűl, hogy a népkonyhán Meglesz mára az ebéd. (Arany János) A népkonyhák még nincsenek fölállítva … ha koldulni megy, ki ad ilyen fiatal, erős embernek … (Gelléri Andor Endre)
népkonyhai; népkonyhás.
