névaláírás
névaláírás [v-a] főnév (hivatalos, választékos)
1. Az a cselekvés, ténykedés, hogy vki a nevét vhová, vmire, főként vmely (hivatalos) irat szövege után leírja, aláírja; aláírás. A megjelentek névaláírásukkal hitelesítették a jegyzőkönyvet.
2. Ennek eredménye, írott nyoma; vkinek sajátkezűleg leírt neve; aláírás. Cifra, hivatalos, kacskaringós, kezdetleges, nagyképű, nehézkes, olvashatatlan, öreges, reszkető névaláírás. Az ügyiratról még hiányzott az igazgató névaláírása. Névaláírásával is ellátja az okmányt. Szindbád semmiféle nevezetes emléket nem hagyott maga után a névaláírásán kívül a torony falán. (Krúdy Gyula) || a. Ennek nyomtatott v. más módon sokszorosított alakja, rendsz. vmely hivatalos közlemény, írásmű (cikk, tanulmány stb.) szövege után. Kinek a névaláírásával jelent meg a cikk? A bírálatot nem írtam meg. Névaláírással kellett volna adnom t. i. vagy névtelenül. (Arany János)
névaláírási; névaláírásos; névaláírású.
