normál
normál melléknév
1.* (műszaki nyelv, kereskedelem) Vmely norma, szabvány, megállapított mérték szerinti; szabványos, szabályszerű, szabályos, egységes, normális. Normál átmérőjű, térfogatú.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. (műszaki nyelv, tudományos) Összehasonlítási alapul, mértékül, szabványul haszn. Normál a ←; normál ellenállás, barométer. || a.* (üzemi élet) Olyan, aminek nagysága, mértéke a gyakorlatban kialakult, megállapodott; szokásos, elfogadott. Normál munkanap.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
3.* (választékos) Átlagos, rendes. Normál hőmérséklet, vízállás.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Szóösszetétel(ek): normálbér; normálelem; normálfok; normálidő; normálméret; normálnagyság; normálszélesség.
