notórius
notórius melléknév (-an), -abb
Vmely rossz tulajdonságáról általánosan ismert; közismerten rosszhírű; vmely hibájában, rossz tulajdonságában, hajlamában, bűnében megrögzött; javíthatatlan, hírhedt. Notórius gazember, hazudozó, munkakerülő, tolvaj. A notórius fegyelmezetlenek, hiányzók, későnjövők bontják meg az iskola rendjét. Beperelik a notórius nem fizetőket. Notóriusan hazudik. A razzia igen szép eredménnyel végződött: öt zsebtolvaj, három betörő, huszonhét notórius munkakerülő … került a rendőrség kezére. (Nagy Lajos)
