nyeletlen
nyeletlen [e-e-e] melléknév -ül
Olyan <eszköz, szerszám>, amelynek – rendsz. az általános gyakorlattal ellentétben – nincs nyele. Nyeletlen balta, bicska, kasza, seprő. A bicskát nyeletlenül kapta vissza. Szóláshasonlat(ok): úgy úszik, mint a nyeletlen fejsze ← v. balta.
nyeletlenség.
