nyelvtanár
nyelvtanár főnév
1. Olyan személy, akit rendsz. egyetemi v. főiskolai tanulmányai alapján szerzett oklevele arra képesít, hogy általános v. középfokú iskolában a magyar v. vmely idegen nyelv ismeretére rendszeresen tanítson. Gimnáziumi nyelvtanárok továbbképző tanfolyama.
2. Olyan személy aki képesítő oklevél nélkül idegen nyelv(ek)et tanít; nyelvmester.
Szóösszetétel(ek): nyelvtanárnő.
nyelvtanári; nyelvtanárkodik; nyelvtanáros.
