nyelvtisztaság
nyelvtisztaság főnév (csak egyes számban)
A nyelvművelésnek a nyelv állapotára vonatkozó olyan követelménye, hogy a nyelv a fölösleges idegen elemektől mentes legyen, és saját belső törvényszerűségeinek megfelelően fejlődjék, ill. az ilyen követelménynek megfelelő nyelvi állapota. Én, mint … a nyelvtisztaság híve, cédaságnak tartanám könyvemet egy idegen szóval kezdeni. (Vajda János) Elméletben, gyakorlatban egyaránt – lelkes hívei voltak a nyelvhelyességnek és nyelvtisztaságnak. (Kosztolányi Dezső)
nyelvtisztasági.
