oboa
oboa főnév oboát, oboája, (ritka, régies) óboa
A klarinéthoz hasonló, de annál vékonyabb, kisebb hangterjedelmű és kettős nyelvvel megszólaltatott fafúvós hangszer. Az oboa orrhangú hangszíne; oboán játszik. Mások siralmas énekekkel Bőgettessék az óboát … (Csokonai Vitéz Mihály) Ó rút macskazene … | Bősz trombiták, Meggárgyult oboák. (Kosztolányi Dezső) || a. Ennek hangja. Erősen hallatszik az oboa. A kacagó szatír hiába fújja sípját, Oly mélán sír a síp, mint fájó oboa! (Juhász Gyula) || b. E hangszeren való játék. Oboára: az o. technikai lehetőségeihez alkalmazva <írt zenei mű>; oboát gyakorol, tanul.
Szóösszetétel(ek): oboakvartett.
oboás; oboázik.
