odaborul
odaborul tárgyatlan ige
Odaborul vhova: <örömében, fájdalmában, erős érzelmi felindulásában v. hódolata jeléül> testével vmely, már említett, de távolabbi(nak tekintett) személyre, tárgyra v. eléje borul (3). Odaborul vkinek a lába elé: <hódolata kifejezéséül>. Toldi … Odaborúl anyja szerető keblére. (Arany János) Zokogva odaborult az ágy melletti kis asztalra. (Justh Zsigmond) A fiú anyja … odaborult Ceceynek a lábához. (Gárdonyi Géza)
odaborulás; odaboruló; odaborult.
