odahederít
odahederít tárgyatlan ige, (népies) odahederint (bizalmas)
<Csak tagadó alakban, rendsz. így:> Oda se(m) hederít vmire v. vminek: egyáltalán nem figyel oda; tekintetbe se(m) veszi, figyelemre se(m) méltatja. Beszéltem neki, de oda se hederített. Oda sem hederít a kérésnek. A kis gonosz … oda sem hederített a ringatásnak, még jobban sírt. (Mikszáth Kálmán) Heinz oda se hederít. Se hall, se lát. Nem áll meg. (Kosztolányi Dezső)
odahederítő.
