okvetlenül
okvetlenül [e-e] határozószó, (régies) okvetetlenül [e-e-e]
Minden kétséget kizáróan, teljes bizonyossággal. Okvetlenül így van. A színdarabokban nem mindig ilyen az első felvonás, pedig a harmadikban okvetlenül összekerülnek a párok. (Mikszáth Kálmán) || a. <Az előzményekből következőleg:> nagyfokú bizonyossággal szükségképpen. Ha nem tanulsz rendesen, okvetlenül megbuksz a vizsgán. Belőle bohócot, kit okvetlenül… kigúnyolni kelljen, nem csinál… (Kemény Zsigmond) || b. <Jövőben bekövetkező cselekvéssel, folyamattal kapcsolatban, a személyes meggyőződés hangsúlyozására:> egészen bizonyosan. Okvetlenül elintézi; okvetlenül elmegy; okvetlenül úgy lesz. Belökte a brácsást meg a cimbalmost a folyamba, hogy azok majdnem belevesztek, de legalább tüdőgyulladást okvetlenül kapnak. (Mikszáth Kálmán) Okvetetlenül, szükségképpen nyomára fog jönni egy … titoknak. (Ambrus Zoltán) || c. <Ígéret nyomósításaként:> okvetlenül elmegyek; okvetlenül megteszem.
