olaszos
olaszos melléknév és főnév
I. melléknév -an
1. Az olaszoknál szokásosra emlékeztető, olyan, mintha olasz (II. 2–4) volna. Olaszos beszéd, kiejtés, stílus; olaszos divat, ízlés, ruha, szokás. Hangja, ha megszólalt, szeretetre készte; | Öltözetét Toldi olaszosnak nézte. (Arany János) Olaszos hegyes szakállt viselt. (Mikszáth Kálmán)
2. (iskolai) Olyan <személy, csoport>, aki, amely vmely tanintézetben, több nyelv közül választva, az olasz nyelvet tantárgyként tanulja. Az olaszos csoport órája tízkor kezdődik.
II. főnév -t, -ok, -a (ritka, iskolai) Olaszos (I. 2) tanuló. Az olaszosok dolgozatot írtak.
olaszosít.
