oltott [2]
oltott [2] melléknév -an
1. Olyan <haszonnövény, gyümölcsfa>, amelyet nemesítés végett beoltottak. Oltott barackfa, cseresznye, szőlővessző. || a. (átvitt értelemben, tréfás) Vmibe oltott: olyan <személy>, aki alkata, származása szerint az embereknek vmely másfajta csoportjához is tartozik. Magyarba oltott német.
2. Olyan <személy, állat>, akit, amelyet vmely betegség ellen oltóanyaggal beoltottak. Himlő ellen oltott gyermek; veszettség ellen oltott kutya.
3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Vmibe oltott: olyan <érzés>, amely egy másik, rendsz. tőle különböző tartalmú érzéssel keveredett. A fájdalomba oltott szerelem … csak vágyakat tudott termeni [= teremni], élveket nem. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) Vkibe oltott: vkibe nevelt v. nevelés folytán meggyökerezett <érzés, magatartás>. A gyerekbe oltott nyíltság, tisztelettudás.
4. (tájszó, tréfás) Oltott szúnyog: különösen nagy és fájdalmas szúrású sz.
