orfeum
orfeum [ë] főnév -ot, -a (elavulóban)
Zenés szórakozóhely, amely varietékben szokásos műsort ad, s amelyben ételt és italt is felszolgálnak. Orfeum! Mily melegen, zenésen, szinte kábítóan hangzott egykor e szó, ifjú gavallér korunkban! (Krúdy Gyula) Orpheus, alvilági dalos, nem rólad nevezték el az orfeumot, hanem a francia dalárdákról, amelyeket orphéon-nak hívtak. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): orfeumcsillag; orfeumműsor.
orfeumi.
