orientálódás
orientálódás főnév -t, -a (csak egyes számban)
1. (sajtónyelvi, választékos) Az orientálódik (2–3) igével kifejezett cselekvés, magatartás; elvi tájékozódás; orientáció. Politikai orientálódás. || a. (sajtónyelvi, választékos) Ennek eredménye; vmilyen irányú állásfoglalás, vmely irányhoz, nézethez való csatlakozás. Helytelen, téves orientálódás.
2. (műszaki nyelv) Kristályos anyagok szemcséinek egy bizonyos irányú erő hatására létrejövő olyan elrendeződése, amelynek következtében az anyag ellenálló képessége a rendeződés irányában nő.
orientálódású.
