országháborító
országháborító melléknév és főnév (régies, rosszalló)
I. melléknév <Osztálytársadalomban a kizsákmányoló osztály(ok) szempontjából> olyan <személy, dolog>, aki, amely a fennálló rend és a felsőbbség ellen izgat v. támad, és ezáltal nyugtalanságot okoz az országban. Az a veszedelmes cimbora nagy országháborító dolgokat fog elkövetni. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -ja Országháborító személy. Királyom, Ország biráljon országháborítót, Nem a tanács, mely tőled félve függ. (Vörösmarty Mihály) Arra akartuk kérni a nagyságos tábornok urat, hogy ama gonosz országháborítókat, akik tűzzel, vassal közelednek békességes városunkhoz, … mi tőlünk távol tartani méltóztassék. (Jókai Mór)
országháborítói.
