otthonlét
otthonlét főnév (rendsz. személyragos alakban)
Az a tény, hogy vki otthon (1–3) van; vkinek otthon tartózkodása. Az otthonlétnek, és gazdálkodásnak szükséges | voltát által látták [= belátták]. (Katona József) || a. Ennek tartama. Vkinek otthonlétében: addig, az alatt az idő alatt, amíg vki otthon van v. volt. Otthonléte alatt kipihente magát. Amire még otthonlétemben kértelek, azt ne felejtsd el. (Jókai Mór)
