önborotva
önborotva [mb v. nb] főnév, (ritka) önberetva
Fémből v. műanyagból gyártott, rövid nyélből és a pengét szilárdan tartó két lapból álló készülék, amellyel maga szokott borotválkozni az ember; zsilett. Új pengét tett az önborotvába. Önborotvával borotválkozik.
Szóösszetétel(ek): önborotva-készülék.
