öngyújtó
öngyújtó főnév
Tűz gyújtására haszn., fémből készült eszköz, amely benzinnek v. gáznak meggyújtásával v. elektromos izzítással működik. Elővette öngyújtóját, és tüzet adott. A vendég rágyújtott. Arany öngyújtója volt. (Kosztolányi Dezső) A portással benzint töltetett az öngyújtójába. (Hunyady Sándor)
öngyújtós.
