öregség [e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. Az öreg (1) melléknévvel kifejezett testi, szellemi állapot. Korai öregség; látszik rajta, utolérte az öregség. Ősz fej, hajlott hát öregségre vall. Öregség, ruhátlanság, hideg és nélkülözés miatt dideregtek a tagjai. (Eötvös Károly) Ezernyi fajta népbetegség, | szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, | elmebaj, egyke … | mit bánja sok törvényhozó, | hogy mint pusztul el szép fajunk! (József Attila)
2. Az átlagos életkornak késői szakasza (az 50–60. éven túl); öregkor. Öregségére elérte, hogy … Csendben tölti öregsége napjait. Öregségére gondozásra szorult. Ahogy nőnek az árnyak, Ahogy fogynak az esték, Úgy fáj jobban és jobban Az eljátszott öregség. (Ady Endre)
Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?
Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?
Vyhľadávajte v desiatkach miliónov novín, denníkov a týždenníkov, športových časopisov a časopisov pre ženy!