őrgróf
őrgróf [r-g] főnév (történettudomány)
1. A grófnál magasabb, a hercegnél alacsonyabb rangú (rendsz. külföldi) főnemes; márki.
2. <A középkorban> határ menti birtokkal rendelkező s ilyen címmel felruházott hűbérúr.
őrgrófi; őrgrófság.
