őrizetes
őrizetes [e-ë] melléknév és főnév (jogtudomány, hivatalos)
I. melléknév Őrizetes személy: olyan sz., akit vmely nyomozó hatóság őrizetbe vett. || a. Őrizetes cella: őrizetbe vett személy(ek) fogvatartására haszn. c.
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] Őrizetbe vett, őrizetes személy. Az őrizeteseket egymástól szigorúan elkülönítették.
