összead
összead ige (csak jelentő mód jelen egyes szám 3. személyben, népies) összeád
1. tárgyas Számokat, mennyiségeket összead: az egyiknek egységeihez a másik, ill. a többi egységeit hozzászámlálja; összegüket megállapítja. Egyenleteket, számokat, szögeket, vektorokat ad össze. A pénztáros gyorsan összeadta a tételeket. A cégvezető valami ívet adott ki neki. Azon egy számoszlop magasodott … Ezt kellett volna összeadnia. (Kosztolányi Dezső) || a. (tárgy nélkül) Összeadást végez. Összeadott, kivont, de mindig más volt az eredmény. A számológép összead, kivon, oszt és szoroz. || b. (átvitt értelemben) <Hasonló v. azonos tartalmú jelenségeket> a hatás fokozása végett összesít, egyesít. Ha összeadjuk mindazt a sok fájdalmat és szenvedést, amelyet a háború okozott, … A munkásosztály – pártjainak egyesülése révén – összeadta és megsokszorozta erejét.
2. tárgyas <Két v. több személy pénzösszeget v. anyagmennyiséget> az egyes személyek adományait összetéve, önkéntes adakozással előteremt. Adjuk össze az árát! A szülők összeadták a pénzt a jelmezekre. Az árvízkárosultak megsegítésére ruhaneműt adtunk össze. A magyar közönség gyűjtés útján adta össze a … nagy művész fizetését. (Jókai Mór) A gazdák összeadtak egy-egy véka gabonát, és fölrakták az iskola padlására. (Gárdonyi Géza)
3. tárgyas (bizalmas) <Anyakönyvvezető, pap házasulandókat, jegyeseket> házastársakká nyilvánít, összeesket. Verd meg isten azt a papot, Aki minket összeadott. (népköltés) Valért pap adta össze Palival, ami nagy ritkaság mostanában ebben a tartományban. (Móra Ferenc)
4. (bizalmas) Összeadja magát vkivel: a) (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) törvényes házasságkötés nélkül szerelmi viszonyba v. együttélésre lép vkivel; összeáll vkivel. Fűvel-fával összeadja magát. b) (rosszalló) rossz v. rossznak tartott emberekkel lép cimboraságra. Miféle alakokkal adod magad össze világ csúfjára?!
5. (bizalmas) Ezt add össze!: most csodálkozz rajta!, no, ehhez mit szólsz?
összeadhatatlan; összeadható; összeadó; összeadott.
