összecsapódik
összecsapódik tárgyatlan ige
1. Összecsapódik vmi: vminek szétnyitható, széttolható, szétválasztható két fele v. két oldala, több része csapódva (3) hirtelen összezárul. Az ajtó, a csapda, a függöny, a könyv, a lakat összecsapódik. || a. (ritka) Összecsap (5). A víz kinyílt, aztán rejtelmes zúgással … csapódott össze fölötte. (Kosztolányi Dezső)
2. (ritka) <Két v. több dolog> egymáshoz csapódik, ütődik. Mint két hegyes, éktelen árboc, Látszottak nagy dárdáik, s mikor összecsapódván Egymást rontották, recsegett a nagy fa kezökben. (Vörösmarty Mihály)
3. (ritka, irodalmi nyelvben) <Két v. több ember, állat> összeverődik (1); összekerül. Vagy húsz komondor (a jó Isten tudja, hogy csapódott össze ennyi) kísér egy kis piros kutyát. (Justh Zsigmond) A két idegen lény, akik úgy csapódtak össze, hogy … semmi egymáshoz irányuló bennük nem volt: most magára maradt … vészben, viharban. (Móricz Zsigmond)
összecsapódás; összecsapódó; összecsapódott.
