összelapul
összelapul tárgyatlan ige
<Tárgy nagy nyomás hatása alatt> egészen lapossá válik. A sínre tett pénzdarab a villamoskocsi alatt összelapult. Összeszedte Toldi roppant nagy erejét, S megszorítá szörnyen a bajnok tenyerét; Engedett a keztyű és összelapúla. (Arany János) Az arany melltű … összelapult … mintha kalapáccsal törte volna szét valaki. (Mikszáth Kálmán)
összelapulás; összelapuló; összelapult.
