összevágó
összevágó melléknév (csak a 2–3 jelentésben) -an v. -n v. -lag, -bb
1. Olyan, aki, ami vmit összevág (1–3, 6). A kezét összevágó gyermek; az íveket összevágó hivatalsegéd; a hulladékanyagot összevágó gép.
2. (régies) <Vmely tulajdonságra nézve> teljesen összhangban levő, megegyező, vmely igénynek, célnak megfelelő, vmihez illő. A színmű jó s élénk, összevágó előadással igen mulattató. (Vörösmarty Mihály) A személyleírás … összevágó. (Jókai Mór)
3. (ritka, irodalmi nyelvben) Egybevágó. Elkezdte keresgetni figyelmesen a szélesség és hosszúság összevágó vonalait. (Jókai Mór)
összevágóság.
