özön
özön főnév és melléknév (választékos, irodalmi nyelvben)
I. főnév -t, (-ök), -e [e]
1. Vmely cseppfolyós v. ritk. légnemű anyagnak áradó bősége, tömege, árja. A könnyek özöne; a kiomló vér özöne; az áradó víz özöne. Láttad-e folytában özönét a szőke Dunának … (Vörösmarty Mihály) Voltak barátim, jó embereim . Oh mért meg nem halának! | Sírhalmaikra most könnyeim Folynának, S virágokat termesztene Fölöttök könnyeim özöne. (Petőfi Sándor) || a. Hatalmas, áramló, áradó víztömeg; ár(víz), áradat. Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön, | A telhetetlen elmerülhet benne, S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. (Vörösmarty Mihály) Zúgó sebes özönt A réz csatorna önt | Budának tornyiról. (Arany János) || b. (régies) Az áradó víztömeghez hasonlóan nagy emberi tömeg, sokaság. Hősi tehetséggel zabolátlan zordon özön küzd. (Vörösmarty Mihály)
2. (átvitt értelemben, gyak túlzó v. rosszalló) Vminek rendkívüli, áradó nagy bősége, sokasága, tömege, áradata (2). Baj(ok), gond(ok), illatok, levelek, szenvedés, szidalom, szitkok özöne; özönével v. (népies) özönivel: nagyon nagy bőségben, nagyon bőven; szörnyen sok, rengeteg. Van itt munka özönével. A panaszok özöne zúdult ránk. A rágalmak özönét zúdította mindenkire. A siker tökéletes volt. Bokréták özöne hullott a hősnő lábaihoz. (Jókai Mór) Próbáltam megoltalmazni őt a sértések özönétől, lecsillapítani a puskaporos kedélyeket. (Kosztolányi Dezső) Autóbuszok özönével szállítják be a … középiskolába a gyermekeket. (Móricz Zsigmond)
II. melléknév (régies) Túláradó, özönlő. Rád tódult a bú özön árja. (Csokonai Vitéz Mihály) Hölgyek és leventék, szerelmek, kalandok, S harc az én tárgyaim, mikről danolandok; Akkoriból, hogy a mórok özön hada | Tengeren átkelvén, Frankhonra támada. (Arany János–Ariosto-fordítás) || a. (tájszó, régies) Óriási tömegű, teméntelen sok, tömérdek. Özön ember volt ott. Özön ennivalót felhordtak. Sok özön serege, sok gyülevész népe Készen várta a hunt. (Arany János) Özön verset és novellát Nem hiába ír … (Vajda János)
Szóösszetétel(ek): fényözön; szóözön; vérözön; vízözön.
